Az ember kívül hordja a felsőbbségét, az állat belül.

A szem a lélek tükre, és visszatükröz mindent, ami rejtve van. De a belülről fakadó ragyogáson kívül más szerepe is van a szemnek: kifelé is tükörként működik. Azt is visszatükrözi, aki belenéz.

Hiányzol nekem, mint özvegy gyászol,
Néha eltörik, mi törhetetlen, ha nem vigyázol.

Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes
Felvázolni már csak nagyapáink meséje képes
Az biztos, hogy van, volt, lesz mindig is rossz és szép
Valami virágzik, majd elrohad, amit az idő széttép.

Minden mire vártam egy képben megláttam,
majd álmaimban, angyalként szálltam.
Kéz a kézben, forró lázban,
a fényed melegített hogyha fáztam.
Kaptam valamit, kérlek ne vedd el!
Hiányzol nekem, kérlek ne menj el!
Az egyetlen dolog az életemben,
mi biztos kell nekem, az te vagy nekem!
Te vagy a levegő, mi nélkül nem élek,
te vagy a biztonság, melletted nem félek!